Table of Contents
1 Primer – Mit és mikor csinálunk?
A feladat: egy több elemből álló minta fehér részeit szatinöltéssel digitalizáljuk, az öltésútvonalat ésszerű ugrásokkal szervezzük, majd a munkát szerkeszthető (DHP) és gépbarát (DST) formátumban is elmentsük. A folyamat olyan beállításokra épít, mint a Stitch Distance (sűrűség), a maximális öltéshossz, a minimum öltés, az automatikus split (Auto Split), valamint a Center Run és Zigzag alátöltések.
A módszer különösen akkor praktikus, ha a fehér felületnek telt, hézagmentes takarást szeretnél, de a fonalfelhalmozódást és a gyűrődést is el akarod kerülni. A videó a fejlesztői felület egy konkrét változatán mutatja be a lépéseket; az elnevezések és panelek más verziókban kismértékben eltérhetnek.

1.1 Mit nyerünk a helyes sorrenddel?
- Előbb a paraméterek: így minden további objektum ugyanazzal a minőséggel készül.
- Utána a szakaszok digitalizálása: az egyenesek (bal kattintás) és az ívek (jobb kattintás) kombinálásával tiszta körvonalat kapunk.
- Közben a Shortening és a Shape tudatos használata: a sarkok kezelésére és az ugrások rövidítésére.
1.2 Mikor nem érdemes így dolgozni?
- Ha extrém keskeny betűszárakat akarsz teleönteni szatinnal, a túl sűrű beállítás szálfelhalmozást okozhat. Ilyenkor növeld a Stitch Distance értékét, vagy válts más öltéstípusra (a videó nem tárgyalja a váltást, csak a szatint).
1.3 Gyors ellenőrzés
- A sűrűség 0,4 mm körül homogén takarást ad a legtöbb fehér felületen.
- Az alátöltés piros előnézete jól mutatja, hogy a főöltések alatt minden stabilizálva lesz-e.
2 Előkészület
Az induláshoz szükséges:
- emCAD futtatása és a minta megnyitása, ahol a fehér szakaszokat fogod digitalizálni.
- Alapszintű jártasság a felületben: párbeszédablakok, eszköztárak, bal/jobb kattintás funkciói.
A videó a keretezéssel nem foglalkozik, ezért itt csak általánosan jegyezzük meg: a megfelelő befogás és stabilizálás a varráskor kritikus lesz. A keretezés eszközeinek választása nem része a bemutatónak. Ugyanakkor, ha a saját műhelyedben a befogáshoz alternatívát keresel, sokan használnak korszerű megoldásokat – példaként, pusztán említés szintjén: a pontos pozicionálást támogató hoop master hímzőkeret-befogó állomás egyeseknek kényelmes lehet hosszú szériákban.
Pro tip: Ha egy mintát több változatban tesztelsz, jelöld meg a fájlnevekben a sűrűség és alátöltés rövid kódját (pl. SD04, CR25, ZZ15), így később visszakereshető lesz, melyik kombináció adott jobb fedést.
Ellenőrzőlista – Előkészület
- emCAD fut
- A minta fehér részei azonosítva
- Ismered: bal/jobb kattintás, Enter/Esc, Control a vonal kiegyenesítéséhez
3 Beállítás – Sűrűség, öltéshossz, alátöltések
A folyamat kulcsa az egységes paraméterezés.
3.1 Fill Stitch: Satin, sűrűség és hosszak
- Fill Stitch: Satin. Az emCAD-ben ez adja a telt, fényes felületet.
- Stitch Distance (sűrűség): 0,4 mm – ez a bemutatott kiindulóérték. Sűrűbb (0,3–0,2) még teltebb, ritkább (0,6–0,8) levegősebb takarást ad.
- Forward Count: 1; Backward Count: 1 – egy menet előre és vissza.
- Auto Split: 1 – hosszú öltéseknél osztásra kerül sor.
- Stitch Length (Max): 12 mm – a folytonosság megőrzésére, felesleges ugrások nélkül.



Profi tipp A sűrűség finomhangolását mindig próbamintával végezd. Ugyanaz a 0,4 mm más anyagon, más alátéttel eltérő hatást kelt. A videó javaslata szerint több értéket is érdemes kipróbálni (0,4; 0,6; 0,9), és a vizuális fedés alapján dönteni.
3.2 Minimum öltés és a logika
- Minimum Stitch: 0,5 mm – a túl rövid pontok kerülése érdekében.
- Logika: a túl rövid öltések elkerülése megóv a csomósodástól, és egyenletesebb felszínt ad.
3.3 Alátöltések: Center Run + Zigzag
- Első alátöltés: Center Run, hossz 2,5 mm – a felület „pályáját” rögzíti.
- Második alátöltés: Zigzag – Stitch Value (space): 1,5 mm; Length: 12; Angle: 90°.
- Élközök: oldalak 0,2 mm, teteje/alja 0,3 mm – az alátöltés ennyivel beljebb fusson a végső kontúntól.


Figyelem Az alátöltés nélküli szatin gyakran hullámosodik vagy átüt az alapanyag textúrája. A bemutatott dupla alátöltés segít a stabilitás és a térfogat növelésében.
Ellenőrzőlista – Beállítás
- Satin kiválasztva
- Stitch Distance: 0,4 mm
- Max öltéshossz: 12 mm; Minimum öltés: 0,5 mm
- Center Run + Zigzag beállítva; élközök megadva
4 Művelet – Egyenesek, ívek és rövidítés
A tényleges digitalizálás az eszközválasztással indul.
4.1 Input Symmetry eszköz és egyenesek
- Válaszd az Input Symmetry eszközt, majd Enter – a program jelzi, hogy a beállítások aktívak.
- Kezdő pont: bal kattintás.
- Egyenes szakaszokhoz tartsd nyomva a Control gombot, és bal kattintásokkal haladj végig a töréspontokon.
- A szakasz lezárása: Enter.




Gyors ellenőrzés A kék öltések előnézete pontosan kövesse a várt egyeneseket, megtörés nélkül; ha billeg, valószínűleg nem tartottad a Controlt.
4.2 Ívek és körök: jobb kattintás a kulcs
- Íves elemeknél jobb kattintásokat használj: a szoftver sima görbét illeszt.
- Kombináld a bal (egyenes) és jobb (ív) kattintásokat ott, ahol a forma vált.

4.3 Rövidítés (Shortening) – sarkok és változó szélességek
- A Shortening bekapcsolásával a rendszer a sarkokban váltakozó „fent-lent” öltéskimenetet hoz létre, ami eltünteti a túlterhelt csúcsokat.
- Kapcsold be a szakasz lezárása előtt, majd ellenőrizd az öltésmintát.

Profi tipp Az íves és egyenes átmeneteknél hasznos a sűrű vezérpont helyezés, de csak annyit adj hozzá, amennyi a forma hű követéséhez kell – a túl sűrű pontozás nehezíti a későbbi módosítást.
Ellenőrzőlista – Művelet
- Egyenesek: Control + bal kattintások
- Ívek: jobb kattintások
- Rövidítés bekapcsolva a bonyolultabb részeknél
5 Finomhangolás – Kezdő/végpontok és hézagok
A finomhangolás célja az ugrások minimalizálása és a vizuális konzisztencia.
5.1 Shape eszköz: start/end pontok optimalizálása
- Válaszd ki a frissen felvitt szakaszt.
- Nyisd meg a Shape eszközt: a zöld négyzet a start, a piros kereszt a vég.
- Húzd a végpontot (vagy kezdőpontot) közelebb a következő (előző) elemhez, hogy az ugrás a lehető legrövidebb legyen.
- Enter a jóváhagyáshoz.

5.2 Hézagok és fedések igazítása
- Selektáld az érintett elemet, Shape eszközzel mozdítsd picit beljebb/kijjebb a kontúrokat, hogy a távolságok egységesek legyenek.
- Csak apró lépésekkel dolgozz, és minden változtatást Enterrel zárj.
Figyelem A túlzott beavatkozás torzítja a formát. Ha túllőttél a célon, azonnal lépj vissza (Ctrl+Z), majd kisebb mértékben ismételd a módosítást.
A videó nem tér ki a keretező eszközökre, így nem javasol konkrét megoldást; ugyanakkor, ha a műhelyedben a gyakori újrapozicionálás okoz időveszteséget, egyesek számára egy mágneses hímzőkeret hímzőgéphez vagy a kifejezetten rugalmas anyagokhoz használt mágneses hímzőkeretek kényelmes workflow-t adhatnak. Ez a tartalom nem a bemutató része, csupán kitekintés a befogási lehetőségekre.
6 Mentés – DHP a szerkeszthetőségért, DST a gépnek
A mentési stratégia kettős: először DHP, majd DST.
6.1 DHP – a visszafordítható szerkesztésért
- File > Save As
- Válaszd a célmappát, adj nevet (a videó sorszámozási mintát használ).
- Formátum: DHP – a natív, szerkeszthető formátum. Így később bármikor változtathatod a sűrűséget, alátöltést, pontokat.

6.2 DST – gépbarát export
- Ismét File > Save As
- Save as type: DST (Tajima)
- Ugyanazzal a névvel mentsd, így a szerkeszthető és a gép-fájl együtt nyomon követhető.
Profi tipp Tarts egységes fájlstruktúrát: /Project/Edits/DHP és /Project/Machine/DST almappákkal minimalizálod a tévedés esélyét.
Megjegyzés a keretezés világáról (nem a videó tartalma): ha a mintát konkrét géphez tervezed, a piacon több megoldás elérhető – egyesek tajima hímzőkeret szabványokat követnek, mások széles kompatibilitást kínálnak. A szoftveres digitalizálást ez nem érinti, de a tényleges varrásnál a keretméret meghatározza a maximális öltésterületet.
7 Minőségellenőrzés, hibakeresés és helyreállítás
A folyamat fontos pontjain érdemes célzottan ellenőrizni az eredményt.
7.1 Minőségellenőrzés – mit nézz?
- Sűrűség: homogén fedés, hézagok nélkül. Ha áttűnik az alap, növeld kis lépésekben a sűrűséget (pl. 0,4 → 0,3).
- Sarkok: nincs-e vastag „csúcs”, lépcsőzetes öltéskimenet (Shortening) érvényesül-e.
- Ugrások: a start/end optimalizálása után rövidebbek-e az utak.
- Alátöltés: a piros előnézet a kontúntól egyenletes távolságra fusson (oldalt 0,2, felül/alul 0,3 mm a példában).
7.2 Tipikus tünetek → okok → megoldások
- Hézagos fedés → túl nagy Stitch Distance → csökkentsd (0,6 → 0,4 vagy 0,3).
- Puckering/gyűrődés → alátöltés hiánya vagy rossz élköz → engedélyezd a Center Run + Zigzagot, finomíts az élközökön.
- Túl hosszú ugrások → rossz start/end → Shape eszközzel helyezd közelebb a szakaszokhoz.
- Rücskös körvonal íveknél → túl sok bal kattintás (szögtörés) → használj jobb kattintásokat a sima ívhez.
7.3 Gyors ellenőrzés
- Ellenőrizd a kék varrat-szimuláció folytonosságát a teljes útvonalon. Ha a futás logikátlanul ide-oda szökell, rendezd a start/end pontokat.
—
Kitekintés (nem a videó része, csak példálózó említés): akik sokat varrnak háztartási gépeken, gyakran beszámolnak arról, hogy a mágneses hímzőkeret – brother számára típusú megoldások vagy egy dime snap hoop mágneses hímzőkeret a befogási időt csökkenthetik, míg ipari környezetben a kompatibilis tajima hímzőkeret választék a gépparktól függ. A bemutatott emCAD-folyamat ezektől függetlenül, tisztán szoftveres lépésekre koncentrál.
Ha kísérleteznél kisebb mintákkal, egyes felhasználók szerint a kompakt méretű megoldások – például a mighty hoop 5.5 mágneses hímzőkeret – átláthatóbbá teszik a pozícionálást, de hangsúlyozzuk: ez az útmutató a digitalizálás szoftveres részéről szól, és nem minősít vagy nem javasol konkrét hardvert.
—
Lépésről lépésre összefoglaló 1) Eszköz kiválasztása: Input Symmetry (Enter jelzi a kész állapotot).
2) Paraméterek rögzítése: Satin, 0,4 mm sűrűség, Max 12 mm, Min 0,5 mm, Auto Split 1.
3) Alátöltés: Center Run (2,5 mm), Zigzag (1,5; 12; 90°), élköz 0,2/0,3 mm.
4) Egyenesek felvétele: Control + bal kattintás, majd Enter.
5) Rövidítés bekapcsolása és ellenőrzése.
6) Kezdő/végpont optimalizálása a Shape-pel.
7) Ívek jobb kattintásokkal, a körvonal simítására.
8) Új szakaszok és start-pont közelítése az előző végéhez.

9) Finom hézagigazítások a Shape-pel. 10) Mentés: először DHP, majd DST.
Végezetül: a digitalizálás legfontosabbja a döntések sorrendje. Ha a sűrűséget és az alátöltést már az elején helyesen állítod be, az összes későbbi szakasz „ingyen” profitál a jó paraméterekből – neked pedig kevesebbet kell utólag korrigálni.
